Barangolás a lét birodalmában

- utazás az élet tengerén.

Levettem álarcomat, s megláttam magam a tükörben

Levettem álarcomat, s megláttam magam a tükörben. –
A gyermeket, aki sok-sok éve voltam.Semmit se változott…
Ennyit nyersz, ha eldobod a maszkot.
Mindig ott a gyermek,
A múlt, ami volt
A gyermek.
Levettem álarcomat, és föltettem újra.
Így sokkal jobb.
Így, álarctalan.
Visszatérek önmagamhoz, mint egy elejtett sorvéghez.

-Fernando Pessoa-

Béke

Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend –
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent –
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerülhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép –
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.

-Reményik Sándor-

A gondolat a legnagyobb erő a világon

A gondolat a legnagyobb erő a világon. A gondolat a leghatékonyabb fegyver a jógi fegyvertárában. Az alkotó gondolatok átalakítanak, megújítanak és építenek. Ennek az erőnek a messzire ható lehetőségeit az elődök a legteljesebb tökélyre fejlesztették, és használatának a legnagyobb lehetőségét adták tovább.

Minden alkotás hátterében és eredeténél az elsőrendű erő a gondolat, az egész megnyilvánult világ teremtése egyetlen gondolatból indult, amely a Kozmikus Elmében keletkezett.

A gondolatok törvényszerűségeit és működését minden embernek átfogóan kellene ismernie. Ez önmagában lehetővé tenné, hogy zavartalanul és boldogan éljen. Így céljai elérésére képes lenne a lehető legjobban felhasználni a segítő erőket.

Buddha kinyilatkoztatta: „Minden, ami vagyunk, saját gondolatainkból épül fel.”

A gondolataink azok, melyek az újjászületéseket okozzák. Tehát állandóan azon kell igyekeznünk, hogy gondolatainkat megtisztítsuk. Amikor egy bölcshöz járulunk, és mellette ülünk, mérhetetlen nyugalmat érzünk; de ha rossz és önző emberek társaságában vagyunk, nyugtalanná válunk. Ez azért van, mert a bölcs aurájából a béke és nyugalom rezgései áradnak ki, míg az önző ember aurájából a rossz és önző gondolatok hullámai.


A gondolatok, amelyeket magunk körül érzékelünk és felfogunk nem mások, mint az elme módosulásai. A gondolat teremt, a gondolat pusztít. Keserűség és boldogság nem a tárgyakban, hanem az elmében, az alanyban, a gondolkodásban keresendő. Mindezeket a gondolatok teremtik.

Barátok és ellenségek, erény és bűn csak ez elmében léteznek. Minden ember megteremt magának egy világot, jóból és rosszból, kellemesből és fájdalmasból, amely csak a képzeletében létezik. Jó és rossz, kellemes és fájdalmas nem a tárgyakból fakad. Ez az elméd hozzáállásából adódik. Nincs se jó, se kellemes ezen a világon. A képzeleted teszi azzá.

A fizikai test zavarát és diszharmóniáját fizikai betegségnek nevezik, az elme zavarodottságát pedig mentális betegségnek. A végső gyökere mindkettőnek a tudatlanságban van, és csak a valóság megismerésével gyógyítható.

Amikor a világban szerzett tapasztalatok miatt aggódsz, nyomasztó mentális zavar keletkezik az elmédben.

A mentális zavar hatására az életerő egyenletes és szabályos áramlása zavarodottá válik. Ha az életerő áramlása felborul, akkor a nádik (asztrális energiacsatornák) rendezetlenné válnak. Némelyikük több életenergiát kap, némelyikük kevesebbet. Így az egész rendszer működésképtelenné válik. Ily módon a mentális zavar az oka a fizikai betegségeknek, amelyek csak az ok eltávolításával gyógyíthatók.

Formáld jellemed, s átalakul életed! A jellem hatalom; befolyással bír; barátokat szerez. Pártfogókat és támogatókat vonz. Barátokat szerez, és anyagi alapot teremt. Biztos és könnyű utat nyit a jóléthez, a becsületességhez, a sikerhez és a boldogsághoz.

A gondolat teremtő eszköz, és az ember azzá válik, amit gondol. A jellem a gondolat által formált. Azokkal a gondolatokkal születsz, amikre addig gondoltál, és a mostani jellemed múltbéli gondolataid tükre. Gondolataiddal most teremted meg a jövődet; ha nemesen gondolkodsz, viselkedésedben is nemessé válsz. Ha közönségesen gondolkodsz, nincs az a környezet, ami ezen változtatna. Így a gondolatok és cselekedetek egymástól függenek. Légy éber, és elméd területére csak jó gondolatokat engedj belépni!

Vess el egy cselekedetet, és learatsz egy szokást; vess el egy szokást, és learatsz egy jellemet! Vess el egy jellemet, és learatsz egy emberi sorsot!

Az ember saját sorsának a kovácsa. Gondolataid ereje által te magad alakítod a sorsodat. Ha úgy akarod, bármit semlegesíthetsz. Minden képesség, energia és erő benned lakozik rejtett formában. Fedezd fel őket, s légy szabad és hatalmas!

-Szvámí Sivánanda-

Álarcok

Az élet maszkabál, mondod.

És eljátszod szereped az álarcosbálban, a vég nélküli tréfálkozásban, oly mesterien, hogy eddig még senkinek sem sikerült leleplezni téged.

Ha fölfeded magad magadat, az is csak csalás.  Természetesen számodra nem csupán tréfa mindez.

Álarc nélkül már lélegezni sem tudsz. Ha igazi ember egészen közel kerülne hozzád, elvenné lélegzeted.

Kényszerűségből kell tehát álarcodhoz ragaszkodnod…
És ez kitűnően sikerül. – Mert álarcod mindenkinél titokzatosabb.

Nem gondolsz rá, hogy egyszer eljön az éjfél, amikor valaki leleplez majd?

Azt hiszed, hogy éjfél előtt még meg tudsz lépni, nehogy leleplezzenek?

-Soren Kierkegaard-

Rondó

A Pokolban senki sem tudja, hogy ő kicsoda.
A Pokolban senki sem tudja, hogy ki kicsoda.
A Pokolban nincs senki.
A Pokolban csak lázas árnyak vannak.
A Pokolban senki senkit nem érint meg.
A Pokolban senki sem senki.
A Pokolban mindenki egymás és önmaga lába alatt
és szorításában és kínjában leledzik.
A Pokolban nincs senki.
A Pokol végtelen.

A Tisztítótűzben
egyedül te vagy.
A Tisztítótűzben egyedül te vagy a vendég.
A Tisztítótűzben árnyak repdesnek a falakon.
A Tisztítótűzben találkozol minden árnykorodban
megismert árnyékkal.
A Tisztítótűzben csak a Pokol cselekedetei vannak,
az árnyak és te.
A Tisztítótűzben egyedül vagy.
A Tisztítótűz végtelen.

A Menny szélén pitypangmező virágzik.
A Menny szélén mindenki minden közepén van,
és annak közepén, aki ő.
A Menny szélén a kéz, amely érint,
téged érint meg
és az valakinek a keze.
A Menny szélén enyhet adó árnyék van.
A Menny szélén mindenki a maga útját járja.
A Menny szélén mindenki tudja, ki kicsoda.
A Menny szélén a Menny van.
A Menny széle végtelen.

A Menny névtelen és cselekedetek nélküli.
Menny majdnemhogy nincs is.
A Mennyben minden fényből van formálva.
A Menny árnyék nélküli.
A Mennyben a Pokol elhanyagolható.
A Mennyben mindenki ott van.
A Mennyben minden megvan.
Benned és bennem van a Menny.

A Menny szélén van a Pokol is.

-Caj Westerberg-

Az igazi szabadság

Mindenki szívében ott van a szabadság iránti vágy, ez a mindent felemésztő szenvedély.

A szabadság az ember veleszületett joga...
A szólás szabadsága nem szabadság.
A gondolat szabadsága nem szabadság.
A céltalan utazgatás nem szabadság.
Azt tenni, ami épp eszedbe jut, nem szabadság.
A meztelenkedés nem szabadság.
Királynak, uralkodónak lenni nem szabadság.
A Svarajya birtokában lenni nem szabadság.
Jólétben élni nem szabadság.
Kellemes, nyugodt életet élni nem szabadság.
Hatalmas vagyon birtokában lenni nem szabadság.
Más nemzeteket leigázni nem szabadság.
A kötelesség lerázása nem szabadság.
A világról való lemondás nem szabadság...

Az igazi szabadság: megszabadulás a születéstől és a haláltól.
Az igazi szabadság: megszabadulás a test és az elme nyűgétől.
Az igazi szabadság: megszabadulás a karma kötelékétől.
Az igazi szabadság: megszabadulás a fizikai testhez való ragaszkodástól.
Az igazi szabadság: megszabadulás az önzéstől és a vágyaktól.
Az igazi szabadság: megszabadulás a gondolatoktól és az ellentétpároktól.
Az igazi szabadság: megszabadulás a testi vágyaktól, haragtól, kapzsiságtól.
Az igazi szabadság: a Legfelsőbb Énnel való azonosulás.
Az igazi szabadság: az Abszolútban való feloldódás.

-Szvámi Sivánanda-

Nyitottság a bensőnkre

A tudat természeténél fogva nyitott és tiszta.
Határtalan és a "teressége" lehetőséged ad a folyamatos tágulásra. 
Amikor elcsendesedünk, belekerülünk ebbe a kitágult, tágas állapotba, és képessé válunk arra, hogy még jobban felülről és egy egész más szemszögből szemléljük az eseményeket.

Ha azt képzeli, hogy az érinthetetlen isteniségben van...

Miután a lélek éberen szórakozott, jót és gonoszat látott, visszasiet a belépés és kezdet helyére, az álomélethez.

Ahogyan a sas fárad el a felhőkben lebegve, s szárnyait behúzva fészkébe ereszkedik, úgy siet a lélek lénye is vissza ahhoz az állapothoz, amelyben szunnyadva nem éltet vágyakat, sem álmokat nem lát.

Az embernek vannak olyan erei (a „hiták”), amelyek finomak, mint az ezerszer elhasított hajszál, tele fehérrel, kékkel, sárgával, zölddel és pirossal. Ha aztán úgy tűnik, hogy az emberek megölik őt, vagy veszélyeztetik, ha úgy tűnik, hogy elefánt kergeti, vagy a mélybe zuhan, akkor tudatlanságában az ijedséget maga képzeli be magának, amit éberen lát. Ha azonban azt képzeli el, hogy az érinthetetlen isteniségben van, akkor van legmagasabb világában.

Oda nem követi jó, nem követi a gonosz, mert akkor kiemelkedett a szív minden aggodalmából. Ahogyan ott nem lát, úgy lát valójában, habár nem lát, mert az így látó látása végtelen, az ő múlhatatlansága miatt.

-Upanisádok-

Az elmúlás szele

Az öregséggel nem egy végső állapot felé vesszük az irányt, csak eljutunk egy kapuig, ahonnan a továbblépés lehetősége adatik meg számunkra.

A lélek halhatatlansága a test megszűnésével egy új és ismeretlen utazásra ad lehetőséget. Mint kiszolgált gúnya, ami már hasztalan számunkra vetjük le ezen életünk „kabátját” és veszünk majd fel egy újat a tapasztalásaink tárházának bővítéséhez.


A testi ragaszkodás illúziója szertefoszlik és a feltételek folyományaként megteremtődik egy új létezés kezdete.

Hogy uralkodni tudj fölötte...

Az életet úgy tekintsd, mint az óriáskígyót. Ha távol tartod magadtól, gyönyörködhetsz táncos hajladozásában és bőrének ütemes mintázatában, s gondozhatod és etetheted.

Ha magadra bocsátod, rád tekeredik és nem gyönyörködsz benne többé, s nem te táplálod, hanem a húsod és véred.

Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz előle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet. Nem lehet megszökni tőle, még a halálba sem.

Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte: ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbűvölő uralkodik. Mily zene, melytől az élet kígyója megszelídül és engedelmeskedik?

Amely a véges igényeket levetkőző, meztelen, határtalan lélekből árad.

Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem győzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed, hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak.

Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár; tevékenységed is tétlen, mint az időjárás váltakozása.

-Weöres Sándor-

Feedek
Megosztás
Legfrissebb hozzászólások
  • Deák Gabriella: Sziasztok!Szeretnék segítséget kérni,illetve informáciot.Megjelent rajtam egy jel (és nem vicc).Nagyon megijedtünk,hogy milehet ez egy köralakújel hatrészre osztva.Olyan mintha beleégették volna a bőrömbe.Neméreztem fájdalmat egyik reggel vettem észre.Voltam kineziológusnál szerinte idegen lények jelöltekmeg .Van akiszerint médiumhoz kéne mennem.Itt találtukmeg ami a legjobban hasonlítrá.Orvoshoz se mertem vele elmenni féltem,hogy bolondnak néznek. Segítségeteket előre is köszönöm!Tudok képet is küldeni
    (2016-11-03 17:55:40)
    A létkerék jelentése a Buddhizmusban
  • zaarduula: Köszönöm szépen!
    Ezt örömmel veszem.:)
    (2015-04-18 19:53:38)
    A boldogság, mint lebegő buborékok
Bemutatkozás

Az élet szüntelen áramlásában szemlélődve gyűjtöm a tapasztalatokat, hogy valamiféle fúzió folytán önmagamra találva elérjem a megnyugvás középpontját, hogy aztán onnan bármilyen irányba képes legyek az elmozdulásra, olyan mértékben, ahogy azt az éppen felmerülő lehetőség megkívánja.

Címkefelhő